Így év végén visszagondolva arra, hogy miket is terveztem erre az évre, totálisan mások teljesültek. Úgy gondolom, hogy nagyon is jó dolgok.

Egy éve arról álmodoztam, mennyit fogok futni ebben az évben (minimum 3500 kmt terveztem), milyen versnyeken indulok, és milyen időket szeretnék futni. Több versenyen is dobogóra, vagy legalább az árnyékába szerettem volna lenni. Ezek eléréséhez még többet akartam edzeni, és fejlődni.

Mostani eredményem, kb 1500 km egy év alatt, egy versenyen nem vettem részt. Pár instand túrát lefutottam. Viszont elkezdtem úszni, többet bicajoztam (már tudok itthon is görgővel). Többet erősítettem.

A magánéletemre nem sokat gondoltam egy éve, hogy milyen lesz. Persze terve volt ott is több minden, ...

Elég hosszúra sikeredett az alapozási dőszak. Jó pár hónap telt el úgy, hogy nem volt semmilyen rendezvény. Engem is rosszul érintett. Igaz nem sok versenyre akartam menni. A tavaszi fő versenyemnek is búcsút kellett mondanom akkor, ami egy kicsit sokkolt, de igyekeztem pozitívan hozzáállni a dolgokhoz.

Szerencsére, már lehet rendezni versenyeket, újra beindult ez a vérkeringés is 

Nem vagyok félős, mármint a koronavírust illetőleg, de óvatosan kezelem a helyzetet. Inkább csak a nevezések miatt, nem szeretnék bukni még több pénzt. DE szeretnék már futóversenyeken részt venni. Remélem augusztusban, már én is elmegyek egy párra. Meg az őszre kitűzött céljaimat nem húzza keresztül a beharangozott második hullám átka.

Addig is ...

Igaz, már javában májusban járunk, mostan egy kis időm, hogy írjak az áprilisomról.

Még mindig nyögjük a koronavírus miatti versenyhalasztásokat, amik rendesen átírtak nálam is sok mindent. De az emberek egészsége fontosabb, és hogy kevesebb beteg, haláleset legyen. Ez totál érthető, halasszák el a versenyeket, vagy tolják ki a megrendezésüket. Nem tudom, hogy milyen zsúfolt lesz az őszi és téli csonka versenyszezon de hülyeség oda átakni, bármilyen versenyt is. Bár ez az én véleményem.

Egy valamiből jó hogy "van" ez a vírus, megkapom a diplomám, úgy hogy nincs meg a nyelvvizsgám. Lehet sokan vannak, akik ezzel nem értenek egyet, én viszont örülök. Persze nem mondtam le arról az álomról se, hogy nyelveket fogok megtanulni. ...

"Ahányszor a biztonságot választjuk, a félelmet erősítjük!"

A kialakult helyzet miatt, újra kellett terveznem a szezonom. Nem lehet tudni, melyik verseny lesz idén az első, amit megrendeznek. Ezek elszomorítanak, de új lehetőségeket is adnak. Igyekszem a legtöbbet kihozni ebből a helyzetből. 

Nincs konditerem, nincs nyitott "játszótér"", ahova ki tudok menni, edzeni, nincs úszoda. Minden zárva. Kénytelen az ember a négy fal között edzeni,és új lehetőségeket kipróbálni. Én is ezt teszem.

Amúgy se nagyon zsúfoltam tele az évemet futóversenyekkel, mert idén a tanulásra fordítok nagyobb hangsúlyt. Persze a futást se hanyagolom el, abban is fejlődni akarok, meg fogok is. Csak a kevesebb verseny, kisebb nyomást helyez rám. Az UTH nyomás ...

"Önmagunkkal kapcsolatos véleményünk bármikor megváltoztatható."

Hóvirággal tarkított erdőben futni, jelenti számomra a tavasz eljövetelét. Kezd a tél elmúlni. Lazábban, kevesebb terhet cipelve (ruha) futok.Tegnap én is megejtettem az első idei rovidnadrlgos futasom. Persze, ezzel együtt jár, hogy a talaj kezd kiengedni, sárban dagonyázva is lehet szenvedni a sikerért. (persze aki bevállalja).

Pár hete költöztem be Egerbe. Most fedeztem fel a környéket, hogy merre kellene elindulni, hogy minél előbb az erdőben találjam magam. Célom, hogy mindig ki a budos városból.

Igen, nem szeretem a várost, se ezt se másikat. Én falun nőttem fel, bár pár évre elkerültem városba, de onnan mindig is haza, vagyis falura, ki a városból - Pestiesen, ...

Év végére szerettem volna egy nagyot még "dobbantani". Két cél között lavíroztam még ősz elején. Az 'A' terv a hirhedt KÖR, a másik meg a Galyavár. Persze nem akartam lejjebb adni az utóbbit se, mint a leghosszabb táv, a 110 mérföld. Sajnos idén nem volt, így maradt a 110 km a tervben. 

Zsófi aranyosan felajánlotta, hogy segítene a Körön. Reálisan mérlegeltem a helyzetet, idén még nem indultam neki a 152 kmnek. Szeretném előtte leglább egyszer végigjárni, több részletben, legalább egyszer, mielőtt élesbe tolnám.

Igy maradt a Galyavár 110 kmes körözése. Beneveztem, bátran, felelőtlenül. Akkor még éreztem magamben erőt, hogy képes vagyok letolni. Elég brutálul hangzik aza 7200 m szintemelkedés. Nem nagyon foglalkoztam vele.

...

...lehet menni a Mátra trailre.

Nem is tudom már pontosan, hogy mikor volt a nevezés, de valamivel több mint 1 hónapja. Akkor gondolkoztam, és nézegettem, indulni kéne. Nincs messze! Jó a szervezés! Szép a Mátra! Sok szempont volt, ami befolyásolta, hogy regisztráljak rá. Hamar kellett kapcsolnom, mert gyorsan betelt a nevezés. Sikerült.

Tudtam, hogy a Nomád 66 után lesz egy héttel, és nem is vártam igazából sokat ettől a versenytől, csak egy laza edzésnek fogtam fel.

A sport áldozatokkal jár. Nekem is. A verseny napja előtt ki "kellett" hagynom a barátokkal egy sörözést, de egyáltalán nem bántam meg. 

Örültem neki, hogy nem korán volt a rajt, így nekem se kellett marha korán felkelnem. Gyöngyösön megvettem a reggelim, és egy kis ...

Úgy gondolom, hogy a futók többsége, úgy van vele, ha már a környezetükben van egy futóverseny, túra, vagy különböző rendezvények, azon elindulnak. Szerencsére ÉN is ilyen vagyok. Míg Mosonmagyaróváron éltem, akkor is elmentem, a környéken megrendezett versenyekre. Mióta itthon lakom, ez még inkább igaz. Bár elég sok túra és verseny van ezen a környéken, nem tudok mindegyikre elmenni. Néha válogatnom kell, és el kell engednem sok versenyt. De nem baj. Majd következő évben változtatok a versenynaptáramba, és amit most kihagytam, következő alkalommal kipróbálom.

Vannak kivételes versenyek, amiket nem hagyok ki. Ilyen a Less Nándor Emléktúra. Idén volt sorozatban 3. éve, hogy részt veszek rajta. Tavaly a Lemkowyna miatt, csak a ...

Újra eljött az évnek ez az időszaka. Közeledik az év vége, lassan véget ér az év. EZ a megnyugvás ideje, az év lezárásának kezdete. Végig gondolni az elmúlt hónapok történéseit, hibáit, évedéseit, és a rosszat elengedni, csak a jóra és a fejlődésre gondolni. A velünk történ jő dolgokból erőt meríteni.

Ilyenkor meg kell egy picit állni, számadást kell venni ami történt. Le kell szürnünk a következtetéseket. Amiket csináltunk, vagy nem tettünk meg, vagy történt velünk. Mind okkal történt. A sors így akarja számunka megmutatni a helyes irányt, bár nem mindenki veszi észre egyből, főleg Én. Úgy gondolom, magamról, hogy meg fogom én is találni a számomra legjobb utat és azon fogok rendíthetlenül haladni előre.

...

Abban az éven szervezték meg először ezt a versenyt, amikor elkezdtem én is versenyekre járni. Nem futottam még egy éve, mikor megcsináltam a leghosszabb távját, a 30 km-t. A rövidebbek, nem mentek keresztül a falumon, így kizáró ok volt nekem. Addig sose futottam ilyen hosszú távot. Sikerült leküzdenem akkor. Ezen a versenyen állhattam először dobogón, Egy verseny kivételével, az összesen elindultam.

Év elején kezdtem tervezgetni, melyik versenyen indulok, milyen eredményeket szeretnék elérni, ezeken. 

Ezt a versenyt szántam a nyári fő versenyemnek. Igen FŐ! Nem ultra táv, nem is terep, vagyis elhanyagolható része a földút, a többi a közúton halad, együtt az idióta autós társadalommal, akik nagy része leszarja, hogy te éppen ...