Jó nem, nem a munka ünnepéről fogok írni! 

Két hét múlva rendezik meg a Polár Kaptárkő trailt, ahol a hosszabb, 32 kmes távon fogok indulni. A rendező csapat, május 1-jére megszervezett egy közösségi futást, a rövidebb, 16 kmes táv útvonalának megismerésére. Ha már szabadnap, és futni is szeretnék, akkor gondoltam elmegyek, és megnézem. Sose voltam még hasonló, közösségi futáson, majdnem mindig csak egyedül futok, vagy versenyen van mellettem egynél több ember.

Első felindulásból, futva szerettem volna átmenni, meg haza is, ez olyan 20 km-rel lett volna több. Ezt elengedtem, mert sok időt és még több energiát kivett volna belőlem. Maradt a bicaj. Nem tudom megmondani, hogy mikor tekertem le egyszerre 10 kmt, vagy hosszabb távot, de most megtettem. Nem akartam merő sár lenni, meg többször leszállni és átemelni a kidőlt fákon a bicajt, az erdei úton, így az aszfalton mentem át. 

A felsőtárkányi tónál volt a tali, ahol ép retromajális zajlott. Rengeteg kiöltözött ember, frissensültek illata. Jópofa rendezvény. Kb 20 an jöttünk össze, megbeszéltük a fontos infókat, és elindultunk. Nem ismertem a többieket, milyen tempót tudnak menni, így nem is lőttem be magam sehova se, csak mentem a számomra kényelmes és tartható iramban. Már az első emelkedőn az első bolyban találtam magam. Az előző napi esőzés után, kicsit korcsolyáztunk felfelé, mókás volt. Egy normálisan futható tempót diktált az Dani, és tudtam vele tartani a tempót. Egy idő után már csak 3-an maradtunk elől. 40 perc futás után megálltunk, és olyan 5 percet várakoztunk, míg be nem ér minket a következő csoport. Ezután elindultunk fel a Tiba forrástól a Nagy-Egedre. Ott már kicsit többet kellett várni, mindenkit bevártunk, közös csúcsfotó és indulás vissza.

A Török úton, számomra már jól ismert szakasza következett a pályának. Itt már Gergő is csatlakozott a trióhoz és vele beszélgettem egy kicsit futás közben. Elég jó tempóba mentünk végig, egészen Várkútig. Ott szintén pihenés és a többiek bevárása. Itt már a Kövesdi-kilátóig sűrűbb volt az eleje, ami nem baj. A tetőn mindenki fotózott egyet. Már csak lefelé vezetett az utolsó szakasz. Kicsit sáros volt az út, oda kellett figyelnem. Négyen mentünk elől, jó tempóba. Nem hiszem, hogy levágtuk volna az útvonalat, vagy rövidítettünk volna, de elmentünk egy másik irányba, nem az eredeti pályán futottunk be a tóhoz. Itt szintén bevártunk már tényleg mindenkit, majd egy tiszteletkört futottunk a tó körül, a már elég nagyra nőtt tömeg között.

Célfotó, majd aki akart maradt, aki nem, az ment haza. ÉN az utóbbit választottam. Felültem és elindultam. Nagyon el voltam csigázva, még szerencse, hogy nem futva mentem át, akkor nem tudom, hogy értem volna haza. Így se tudom, hogy bírtam feltekerni a Völgyfő házig, de agyon elkészültem az erőmmel. 

Összességében jó volt ez a közösségi futás, jó lenne ha több ilyen esemény lenne itt a környéken, és nálam erősebb és jobb futókkal is tudnék edzeni, ahol én is kicsit jobban tudok fejlődni. Na meg a bicaj! Azt jobban kell tolnom, mert abba elég fos vagyok. A futásban használt izmaim erősek de a tekerés közben jobban dolgozó izmaim elég gyenguszok. itt van még hova fejlődnöm, és fejlődni is fogok.

Pacsi