Sok mindent terveztem a éli hónapokra, köztük, hogy normálisan felkészüljek, a 2019es évre futás terén. Rengeteg keresztedzést csináltam, hogy a sérülések se hátráltassanak. Az idők nem mindig mutatták, hogy fejlődnék, de ilyen időjárás volt. Hóban, jégen, csúszós utakon csak óvatosan és nehezen tudtam menni, vigyáztam magamra, mert nem tudtm, milyen erős, vagy gyerge a bokám.

idén harmadjára rendezték meg a Tárkányi Hegyifutó Versenysorozatot (dec, jan, és febr,). Ezt a három futamot néztem ki, hogy jó visszajelzést kaphatok, a fejlődésemről, meg hogy milyen edzéseket kellene csinálnom. Egy 4,9 kmes pálya volt kijelölve, majdnem 150 m szinttel. Én mind a három fordulóban 2 kört vállaltam. 

Az első fordulón teljesen esélytelen voltam, nem tudtam mire leszek képes, nem ismertem a kört, ellenfeleket, senkit. Vizsonylag szép idő volt, fagyott talaj, nem volt hó és nem is csúszott a jégtől. Az első körben felvettem egy futható tempót, amit éreztem, hogy jó lesz és nem kell a 2. körben felfelé belegyalogolnom. Kb a feléig emelkedett, majd hosszan, lankásan lejtett, a végén egy rövid, kicsit meredekebb szakasszal. Nem volt semmi baj az első körben, és éreztem magamban erőt, így kicsit megnyomtam a következőt. Jobb időt sikerült futnom, ennek köszönhetően. Bár a második kör végére már kezdett a sártól csúszni a pálya. Csoportomban 4. lettem, amit jónak ítéltem meg, de tudtam, hogy még az elején járok.

A januári fordulót kicsit megnehezítette a természet. Havas pályával várt minket. Szintén enyhe volt az idő. Amit az első foruló után elterveztem időt, azt dobtam a kukába, mert nem gondoltam, hogy me tudnám futni. Itt az első kör lett a gyorsabb, bár nem sokkal és nem is éreztem, hogy nagyon elfutottam volna magam, inkább a hó és a jég kivette az erőmet, vagyis megneheztette a dolgomat. Összeségében sikerült javítanom az időmön, de most öten is megelőztek. Sebaj.

Januérban bevállaltam egy hosszabb túrát is a Mártában. A TÉli Mátra 41 kmes távján indultam el. Sajnos késtem fél órát, így rengeteg embert kellett megelőznöm a bokáig érő, hóban, az elején. 14 km után már csak pár lassúbb túrázót kellett megelóznöm, és jobban tudtam futni. Persze nagy volt a hó és néhol csúszott, de a táj mindenért kárpótolt. Az idő is kegyes volt hozzánk. DE ez a könnytás nem tartott sokáig, mert kb 10 km után ismét bekapcsolódtak hozzánk a rövidebb távok túrázói is. Ez még keményebb volt, mrt pont a Kékesre vezető úton kellett előzgetni. Szerencsére tudtam, hogy utána már csak lefelé kell mennem. Pár kép a Kékesen és uzsgyi lefelé. Sikerült egy jó társasággal együtt mennem, akik megfeleő tempót diktáltak. Szélesebb volt sok helyen az ösvény, és könnyebb volt előzgetni. Pár köteles szakasz lassított be minket. Mielőtt kiértünk volna a műútra, ami Mátrafüredre visz be minket, le kellett lasstanom, mert a pulzusom már az egekben volt. Hómacskám itt ment tönkre, de fogyóeszköz. 6 órás időt nem sikerült megfutnom, de nem voltam csalódott.

Na de múlt héten volt az utolsó forduló. ragyogó napsütés, igazi tavaszias idő. a kör első, emelkedő szakasza viszont még csúszott néhol jeges volt. Szóval csak óvatosan! Éreztem az erőmet, hogy bírom és bírni is fogom. Nagyon jó első kört mentem, amin én is meglpődtem elsőre. Az aszfalton felfelé kicsit pihentetőbb, pulzuscsökkentős tempót mentem, a kisebb emelkedőket sikerült jobban, erősebben megfutnom. Lejtmenetben, láttam magam előtt egy srácot, akit gondoltam, hogy velem egy korcsoport és ő is annyit fut mint én. Sikeürlt csökentenem a távolságot, de egy jeges, jeges, csúszós, saras szakaszhoz értem, ahol nem vitézkedtem és elengedtem. Én inkább magammal versenyeztem. Elég szép időt futottam, magamhoz képest és így lettem a 4. (CSAK 15 mp-cel lemaradva a dobogóról). 

Összességében, jól sieürlt ez a pár hónap. Sokat tanultam, feljódtem és bizakodó vagyok,hogy szép eredményeket érhetek el idén.

Pacsi